Vizes élőhelyek világnapja

2018-02-02

Tegzes Mária | 2018-02-05 10:07:59

Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 vizes élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, közel 243 410 ha kiterjedéssel.

A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes élőhelytípusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat, sőt, egyedülálló módon még egyes földalatti, barlangi vizeket is a Baradla-barlang vízrendszerén keresztül. A világon összesen 19 határon átnyúló ramsari terület található, amelyből négy hazánkat is érinti. A magyarországi ramsari területek megőrzésére jogszabályi garanciát jelent, hogy többségük országos védelmet élvez, hazánk 2004-es uniós csatlakozásakor pedig minden magyarországi ramsari terület beépült a Natura 2000 ökológiai hálózatba is.

A Ramsari Egyezmény Nemzetközi Titkársága minden évben meghirdet egy jelmondatot, amely köré a tagországok az adott időszakra vonatkozó eseményeiket, rendezvényeiket szervezik. 2017-ben a Vizes Élőhelyek Világnapjának nemzetközileg meghirdetett jelmondata: „Túl sok víz – túl kevés víz a vizes élőhelyek szerepe a kockázatok csökkentésében”.

A változó időjárási rendszereink következtében egyre gyakrabban találkozhatunk szélsőséges vízjárásokkal, komoly árvizekkel, nagy esőzések okozta jelentős belvízveszéllyel, vagy éppen hónapokig tartó aszállyal, szárazsággal. Nem egyszer a két jelenség egy időben fordul elő az ország különböző részein, vagy akár egy-egy tájegységen belül is. Mind az aszály, mind a belvizek és árvizek bizonyos mértékig hozzátartoznak a Kárpát-medence klímájához, de a szélsőséges, már a klímaváltozás hatására kialakuló események, amellett, hogy nyilvánvaló gazdasági kárt okozhatnak, vagy akár emberéleteket is követelhetnek, a természetes és természetközeli élőhelyeket is fenyegetik. Amíg az ember nem alakította át a tájakat, és természetes élőhelyek uralták a Kárpát-medencét, addig volt lehetőség, szó szerint mozgástér az egyes fajok és élőhelyek átrendeződésére, és rendszerint az adott hatásra (pl. aszályra vagy árvízre) érzékenyebbek is fennmaradtak a viszonylag kedvezőbb adottságú területeken, majd a szélsőséges esemény elmúlásával újra előretörhettek. Az emberi tevékenységek térfoglalásának köszönhetően azonban mára a fajok és élőhelyek e természetes dinamikájához nem áll rendelkezésre elegendő tér, ezért egy-egy szélsőséges időjárási esemény teljes állományok pusztulásához vezethet.

A vizes élőhelyeknek kiemelt szerepe van a kedvezőtlen, szélsőséges hatások enyhítésében, hiszen egyrészt kiemelkedő fajgazdagsággal bírnak, másrészt olyan átmenetet képeznek a szárazföldi és a vízi élőhelyek között, amelyek pufferként tudják kezelni, tompítani a különböző hatásokat. Úgy is mondják, hogy egyfajta szivacsként működnek, amelyek a víztöbbletet időben eloszlatva, egyenletesen továbbítják, a vízhiányt pedig vízkészletükkel enyhítik.

A vizes élőhelyek fontos szerepet játszanak a víz, mint éltető elem körforgásában, valamint a vízhez kötődő élőlények mozgásában. Ezért is fordít Magyarország különös figyelmet a vizes élőhelyek megőrzésére, aminek egyik fontos mutatója, hogy az ország több mint 2%-át nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként, ún. ramsari területként hirdettük ki, és az ország mintegy 36%-át kitevő ökológiai hálózatnak is a gerincét alkotják a különböző nagyságú vízfolyások és állóvizek.

Az állami természetvédelem kiemelten foglalkozik a vízhez kötődő ökoszisztémákkal, ill. vizes élőhelyekkel, és a hagyományokhoz híven ebben az évben is számos programmal, kezdeményezéssel veszi ki részét nemzetközi szinten is jó hírnévnek örvendő Ramsari vizes élőhelyeink komplex megőrzéséből, élőhely-fejlesztéséből.