Kérdezd a szakértőt!
Tudjuk, hogy a BISEL vizsgálatok végzése közben több kérdés is felmerülhet a vizsgálatot végzőkben a módszerrel, az élőlények azonosításával vagy a vízminősítéssel kapcsolatban. Segítséget szeretnénk nyújtani: ha olyan kérdésetek van, amire nem találjátok a választ, írjátok meg nekünk a bisel@em.gov.hu címre, és szakértőink megadják a választ.
Mit kezdjek az adattal, amit a BISEL vizsgálat elvégzésével nyertem?
Már egyetlen adat is érdekes lehet, hiszen abból is azonnal le lehet vonni következtetéseket az adott vízfolyás vízminőségéről. De ezek az adatok adatsorokban vagy több adat összehasonlításában válnak igazán érdekessé. Emiatt bátorítunk mindenkit, hogy rendszeres időközönként ismételje meg a mintavételt és a méréseket, ezáltal figyelheti a víz tisztaságának változását, esetleg felderíthet szennyezést vagy láthatja a patak tisztításának eredményét. Biztatunk mindenkit arra is, hogy küldje be nekünk eredményeit, és így az országból beküldött adatokat közös térképen ábrázolva látványosan kirajzolódhat területenként hazánk felszíni vizeinek átlagos minősége.
Mi alapján választom ki, hogy a pataknak melyik pontján vegyek mintát?
Sok, alapvetően szubjektív szempont alapján, mint a megközelíthetőség (legyen szó akár az intézménytől való távolságról, vagy a partoldal növényzetének bujaságáról, illetve a vízmélységről és vízsodrásról). Mindamellett fontos, hogy a mintavevő kényelme ne menjen az alaposság rovására, tehát a nehezebben mintázható részeket is „szűrje”. Lényeges, hogy reprezentatív legyen a mintavételi pont az adott vízfolyás szakaszra; ha egy hosszabb szakaszon kitett, napfényes, és természetes a partszakasz, akkor a pár méteren lebetonozott és árnyékos hely nem tekinthető reprezentatívnak.
Mikor érdemes mintát venni?
Lehetőség szerint jó időjárási- (nem túl meleg) és látási körülmények között. A vízhőmérséklet is sarkalatos, hiszen viszonylag sokat kell belenyúlni, beleállni. Az év folyamán érdemes többször, tavasszal, nyáron és ősszel is ismételni a mintavételt, hiszen így egymással összehasonlítva lehet igazán értékelni az eredményeket.
Számíthat az eredmény szempontjából, hogy melyik napszakban végzem a mintavételt?
Kisvízfolyásokon nem számít.
Lehetséges, hogy pár hét eltéréssel megváltozik egy vízfolyás BISEL indexe?
Elképzelhető, például bizonyos fajok, fajcsoportok rajzása esetén, átmenetileg kiürülhet egy-egy élőhely. Ugyanígy kiürülhet egy élőhely egy erős szennyeződés végigfutásakor is. Friss szennyezéskor ez a vízkémiai vizsgálatok segítségével kimutatható, de ha levonult már a szennyezés, akkor is idő kell, míg visszaáll az élővilág. Ha a vízkémiai vizsgálatok szennyezést mutatnak ki, mindenképp érdemes megkeresni a szennyezés forrását, és lépéseket tenni a szennyezés megszüntetése érdekében.
Nincs szabvány BISEL-hálóm. Lehet azért érvényes a méréssel szerzett adatom?
A BISEL-háló nélkül megfogható a fajkészlet java, de a különböző mintavételi eszközzel felvett adatok nem tekinthetőek összehasonlíthatónak. Minél inkább egyértelmű és szigorú a standardizálás szabályrendszere, az adatok annál inkább egybevethetőek.
A mintavételhez kifogott makrogerinctelenek mennyi ideig bírják a levegőn? Milyen szabályokat kell szem előtt tartani, hogy a mintavételi példányoknak biztosan ne essen bántódása?
Fokozott óvatossággal kell az élőlényekhez nyúlni. A lehető leghamarabb vízben kell lenniük. A gyűjtőedényekben is csak rövid ideig legyenek, hiszen az oldott oxigén mennyisége – főként meleg, nyári napokon – véges a kevés vízben. Amint lehet, engedjük vissza a makrogerincteleneket az élőhelyükre.
A BISEL vizsgálat érvényes a kémiai vizsgálatok nélkül is, vagy csak azzal együtt?
A BISEL önmagában is alkalmas az ökológiai állapot (vízminőség) felmérésére.
Honnan szerezhetem be a víz kémiai vizsgálatához szükséges felszerelést?
Interneten több cég is kínál kémiai vízvizsgálatokhoz terepen is használható, kofferben elhelyezett eszközöket.
A BISEL indikátorfajai minden magyarországi vízfolyásban ugyanolyan eséllyel jelennek meg?
A BISEL nem indikátorfajokat vizsgál, hanem magasabb taxonokat. Ezek megjelenése az ökológiai állapot függvénye, ha ez hasonló két vízfolyás esetében, akkor hasonlóak a megjelenés esélyei is. Persze figyelembe kell venni, hogy korábbi hatások miatt eltűnhettek bizonyos taxonok.
Van különbség egy hegyi és egy síkvidéki vízfolyás életközössége között?
Igen van, de ez a BISEL módszer alkalmazását nem érinti, legfeljebb az lesz a különbség, hogy a vízminősítésbe bevont nagyobb taxonokat (pl. házas tegzes lárvák) más fajok képviselik a két élőhelyen.
Mesterséges vízfolyásnál, csatornánál lehet BISEL vizsgálatot végezni?
Egy vizsgálatot mindenképpen érdemes lenne elvégezni, amiből kiderül, hogy van-e annyi taxon az élőhelyen, hogy a terepmunkák rendszeressé válhassanak. A dolog nem teljesen esélytelen, mert pl. a hallgatóimmal rendszeresen végzünk eredményes vizsgálatokat a Csömöri-patak teljesen kibetonozott medrű szakaszán is, bár az itteni nagyobb taxon számhoz hozzájárulhatnak a felső, természet közeli állapotú patakszakaszok is, ahonnan lesodródhatnak a gerinctelen állatok.
Egyébként természetes vízfolyások is alkalmatlanok lehetnek a rendszeres BISEL vizsgálatok elvégzésére, ha pl. időszakosan kiszáradnak.
Lehet a Dunában, Tiszában BISEL vizsgálatot végezni a part mentén?
Természetesen lehet, a BISEL módszer minden áramló víz esetében alkalmazható. A nagy folyók parti (litorális) zónája amúgy is gazdagabb makrogerinctelenekben, mint a mélyebb régiók.
A BISEL módszer alkalmazható-e tavak vízminőségének vizsgálatához? Ha igen, akkor mennyiben módosul a mintavételezés módja az áramló vizekhez képest?
A BISEL módszer kifejezetten áramló vizekre kidolgozott vízminősítési rendszer, állóvizekre kidolgozott megfelelő metodikáról jelenleg nincs tudomásunk.
