A Víz világnapja, a döntőn túl
"Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
/Antoine de Saint-Exupéry/
A Víz világnapját az ENSZ közgyűlése kezdeményezte egy 1992-es Rio de Janeiro-i konferencián, így aztán az első nevezetes napot 1993. március 22-én ünnepelhette a világ. Negyed évszázada! Még nem is éltetek, mikor a szakemberek már világszinten fel szerették volna hívni a figyelmet a víz fontosságágra és az édesvizek veszélyeztetettségére.
Az ember viszont sajnos nem hajlandó belátni a problémákat, míg szó szerint bele nem ütközik. Mégis, mi is rendre megpróbáljuk felhívni a figyelmeteket, hiszen tiétek a jövő. Immár rajtatok is sok múlik!
Amit ma szeretnénk kiemelni közel állhat hozzátok, hiszen korotokbéli és kisebb gyerekek vízhez jutásáról emelnénk szót.
„Közvetve és közvetlenül a világon naponta 700 gyermek halálát okozza, hogy nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez.” – áll a 24.hu-n. NAPONTA! Sok gyerek a világon nem tudhatja, milyen az mikor otthon odamegy a csaphoz, kinyitja és folyik belőle a víz. Nekik sokszor fél vagy akár több órát is gyalogolniuk kell ezért. És nem csak, hogy gyalogolnak érte, de mintegy 20 kilós kannákban cipelik haza a vizet. erről és más érdekességekről is olvashattok az idézett cikkben.
Részünkről nagyon boldogok és büszkék vagyunk, hogy a mai napon azt láthattuk, hogy Ti komolyan és felelősen álltok a természet- és környezetvédelemhez, hiszen nagyszerű előadásokat hallhattunk tőletek. Nem beszélve a rengeteg munkáról, amit belefektettetek, már csak abba is, hogy a döntőbe juthassatok!
Köszönjük amit kaptunk tőletek és gratulálunk a díjazottaknak!
Különleges nap lévén zárjuk sorainkat különlegesen, egy verssel:
Tamkó Sirató Károly: Dal a tóról
Ez a tó, ha enyim lenne
minden nap fürödnék benne.
A Forró Nyár Ünnepére
leúsznék a fenekére.
Cirógatnám sok szép halát,
bíztatnám a békák karát.
Cimboráznék a csiborral
kínálgatnám mézzel, borral.
Fésülném a habok fodrát
ugratnám a vízibolhát.
Hínár-karosszékben ülvén
rák ollóját köszörülném.
A sás között, ahogy lóg ott,
bámulnám a vízipókot.
Ha ez a tó enyim lenne
nap, hold szebben menne benne!
Kék hajnalon, opál estén
a titkait mind kilesném
Dédelgetném én naphosszat:
- boldog lenne minden moszat!
képek forrása: https://galeria.index.hu/tudomany/2018/03/22/ma_van_a_viz_vilagnapja/
cikk forrás: https://24.hu/tudomany/2018/03/22/viz-vilagnapja-vizhiany-700-gyerek-halal/
vers forrása: http://central.budapesti.info/mesebirodalom/vizekrol_szolo.htm
