Beporzók Napja - március 10.
Hazánkban minden évben március 10-én ünnepeljük a Beporzók Napját, egy olyan kezdeményezést, amely az élet egyik legfontosabb, de sokszor figyelmen kívül hagyott szereplőire hívja fel a figyelmet. Az ELTE Természettudományi Karának egyik hallgatója és oktatója által 2018-ban elindított esemény célja, hogy rávilágítson a beporzó rovarok és egyéb élőlények jelentőségére a természeti és mezőgazdasági ökoszisztémákban.
Azt a folyamatot hívjuk beporzásnak, melynek során a virágporszem (pollen) a nyitvatermőknél a magkezdeményre, a zárvatermőknél a bibére jut. Magyarországon a virágos növények 82%-a állatok, leggyakrabban rovarok által porzódik be. A legismertebb beporzók közé tartoznak a háziméhek, darazsak, bogarak, legyek, lepkék, hangyák, sőt, egyes szúnyogfajok is. Sajnos az utóbbi évtizedekben a beporzók száma drasztikusan csökkent, főleg a mezőgazdasági vegyszerek, az élőhelyek eltűnése és az éghajlatváltozás miatt.
Fotó: "Az Év BISEL Fotósa 2020" felhívás / Orosz Sándor
A beporzók munkájának értéke felfoghatatlan: termesztett növényeink kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát nekik köszönhetjük. A világon a beporzás gazdasági értéke közel 200 milliárd dollárra tehető, hazánkban pedig a mezőgazdasági termelés jelentős része is a beporzó rovarok munkáján alapul. Magyarországon kb. 700 méhfaj él, köztük a háziméhek, amelyek közül sokat a méhészek tartanak. Azonban a magányosan élő vadméhek és poszméhek száma is drasztikusan csökken, ami veszélyezteti az ökológiai egyensúly fenntartását.
A Beporzók Napja nem csupán egy alkalom a tudatosításra, hanem cselekvésre is ösztönöz. Apró változtatásokkal mi is segíthetjük a beporzók fennmaradását: virágokat ültethetünk a kertünkbe vagy erkélyünkre, kerülhetjük a rovarirtók használatát, vagy méhbarát fűnyírási módszereket alkalmazhatunk. Ezen a napon érdemes elgondolkodni azon, hogy a beporzók eltűnése milyen következményekkel járna: beporzók nélkül ugyanis nincsenek gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak – és hosszútávon nincs fenntartható mezőgazdaság sem.
A figyelem felhívása mellett fontosak az olyan hosszútávú intézkedések is, mint a beporzóbarát agrárpolitikák, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatása, valamint a természetes élőhelyek védelme. Az EU-ban egyre több program indul a beporzók megóvása érdekében, de az egyéni felelősségvállalás is kulcsfontosságú.
Forrás: www.omme.hu
