Terítéken a vörös mocsárrák


2018-04-09
Tegzes Mária | 2018-04-11 15:53:27

A Magyar Természettudományi Múzeum minden hónapra megválasztja a hónap "műtárgyát". Ezúttal a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) lett a kiválasztott. A Múzeum blogján ezt olvashatjuk róla: 

Nagy valószínűséggel az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák, mely egyike a hazánkba újonnan, akvaristák által bekerült idegenhonos rákoknak, ezért is esett rá a választás áprilisban a hónap műtárgyaként.

A vörös mocsárrák ehető, édesvízi tízlábú rák (Decapoda), lassú folyású vagy álló vizek lakója. Kifejlett példányai 15–20 cm hosszúak is lehetnek. A fej és a tor összenőve pontszerű kiemelkedésekkel borított fejtort alkot, testét vékony, de erős külső kitinpáncél védi, ezt a növekedése miatt időnként levedli. Feje elöl kihegyesedő, nyélen ülő szemei jól mozgathatóak. Öt pár járólába közül az első pár erőteljes ollóvá alakult át, amellyel megragadja táplálékát. Keskeny és hosszú ollóit világosabb skarlátvörös kiemelkedések borítják. Potrohán további öt pár úszóláb található. Kifejlett állapotban a potroh felső oldalán sötét, ék alakú mintázat húzódik végig. Természetben a színe barnásvörös vagy vörösesfekete, akváriumokban előfordul narancssárga, kék és fehér változata is. Agresszív, erősen territoriális állat, őrzi a területét más rákokkal vagy egyéb állatokkal szemben is. A 21–27°C fokos vizeket kedveli, az alacsonyabb hőmérséklet korlátozza a tenyészidőszakot. Optimális körülmények közt a petés nőstény kb. 500 petét hordoz, hidegebb körülmények közt kevesebbet.  A  nőstény a farok alatt hordja a petéket, amelyekből a rákok – a hőmérséklettől függően – 4-8 hét alatt kelnek ki.

A természetközeli élőhelyeket veszélyeztető tényezők között napjainkban az egyik legjelentősebb és egyre nagyobb problémát az idegenhonos, inváziós fajok terjedése jelenti, ami a biológiai sokféleség csökkenését, az ökológiai folyamatok átalakításával az élőhelyek elszegényedését eredményezi. Az inváziós fajok terjedését elsősorban a növény- és állatfajok szándékos betelepítése, véletlen behurcolása okozza, továbbá a klímaváltozás helyi folyamatai is elősegítik. Külön veszélyt jelentenek azok a hobbiállatok, melyek a természetes élőhelyekre kijutva parazitáik, betegségeik terjesztésével az őshonos fajok legyengülését, esetleg elhullását okozzák. Az inváziós fajok jelenlétének hátterében sokszor a megunt házi kedvencek jó szándékkal történő helyi élőhelyre juttatása áll.

A vörös mocsárrák emiatt csak és kizárólag engedéllyel tartható 2016 óta az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó uniós rendelet alapján. A szabályozás azokra a fajokra összpontosít, amelyek emberi beavatkozás következtében kerülnek az Unióba.



Magyarországon 2014-ben találták meg először, majd 2015-ben már számos Dunába torkolló Pest megyei patakban találtak stabil állományokat az MTA-ÖK Duna-kutató Intézet munkatársai. Halfaunisztikai vizsgálataik során megállapították, hogy azokban a patakokban, amelyekben a vörös mocsárrák megtalálható, a Dunához közeli torkolati szakaszainak kivételével a patakok halfaj-együttesei eltérnek azon vízfolyásokétól, ahol előfordulása nem igazolt. Nyugat-Európában végzett hasonló kutatások eredményei is azt bizonyítják, bizonyos inváziós Decapoda fajok megjelenésével párhuzamosan az általuk meghódított vizek fajegyüttesei megváltoznak. 

A teljes cikk elolvasható itt: http://mttmuzeum.blog.hu/2018/04/05/voros_mocsarrak_az_okoszisztema-mernok

 

 


Cimkék:
Ismerd meg!

Események

Friss hírek

Galéria

Címkefelhő

BISEL verseny jeles napok események Borián György az év fajai játék Ismerd meg! archív projektek ajánló hasznos víz jó tudni