Vizes élőhelyek világnapja
Az egyre fokozódó emberi beavatkozás hatására a 20. század közepére olyan mértékben összezsugorodtak a vizes élőhelyek, hogy óhatatlanul szükségessé vált az ökoszisztémák hosszú távú megőrzését szolgáló nemzetközi szintű összefogás.
Bár az alapítók között csak 18 ország szerepelt, az egyezményhez az elmúlt három és fél évtized folyamán több mint 130 ország csatlakozott. Ezzel az egyezmény hatálya alá jelenleg több mint 1200 terület, összesen mintegy 100 millió négyzetkilométer tartozik.
Mi az a vizes élőhely?
Az egyezmény alapján igen széleskörű azon területek köre, amelyek vizes élőhelyeknek tekinthetők. Ilyen élőhelynek minősül többek között minden állandó, vagy időszakos, sós, vagy édesvízzel borított terület (pl. folyó, állóvíz, mocsár, láp), amelyek őshonos, vagy veszélyeztetett fajoknak nyújtanak otthont. Továbbá ide sorolhatók azok a területek, amelyek legalább 20 ezer vízimadarat, vagy egy vízimadárfaj alfaj állományának 1%-át tartják el rendszeresen. Fontos kritérium ezen kívül, hogy a fajok az adott biogeográfiai régióra jellemzőek, vagy valamilyen szempontból egyediek legyenek. Az egyezmény hatálya nemcsak a természetes, hanem a mesterséges vizes élőhelyekre (pl. halastavak) is kiterjed.
Az egyezmény elfogadásával a csatlakozó országok kötelesek saját Ramsari területeiket természetvédelmi oltalom alá helyezni és olyan gazdálkodási, területhasznosítási stratégiát folytatni, amely biztosítja az adott ökoszisztéma hosszú távú fennmaradását.
Ramsari területek Magyarországon
Hazánk 1979-ben csatlakozott a Ramsari Egyezményhez. Jelenleg 23 terület szerepel a listán, összesen 180 ezer hektár területi kiterjedéssel. Ezek a területek nemcsak a hazai növény- és állatvilág szempontjából jelentősek, de a vonuló madarak számára is igen fontos pihenő- és táplálkozó helyül szolgálnak.
A magyarországi Ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes élőhelytípusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. A nemzetközi jelentőség korábbi feltételei alapján, bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. Ezek közé tartozik a Hortobágy, a kardoskúti Fehér-tó, a Fertő és a Gemenc.
A vizes élőhelyekre a legnagyobb veszélyt hazánkban a környező mezőgazdasági területekről bemosódó vegyszerek, a növekvő turizmus, a vízi sportok, a vízutánpótlás hiánya, valamint a túlzott halászat és nádkitermelés jelenti.
Képek forrásai: https://www.ng.hu/, http://www.ramsar.hu/
