Hírek
Vizes Élőhelyek Világnapja: február 2-án Magyarország 29 Ramsari területét ünnepeljük
Kis-Balaton Kányavári-sziget ősz, drónfotó, fotó: csodalatosbalaton.hu
Ez az egyezmény világszerte a vizes élőhelyek védelmét szolgálja, mivel ezek az ökoszisztémák létfontosságú szerepet töltenek be a vízgazdálkodásban, a biodiverzitás fenntartásában és az éghajlat szabályozásában.
A világ vizes élőhelyeinek több mint 35%-a eltűnt az elmúlt száz évben, ami drámai hatással van a vízminőségre, a madárvilágra és az ökológiai egyensúlyra. A folyószabályozások, az ipari és mezőgazdasági szennyezések, az urbanizáció és a klímaváltozás miatt ezek az élőhelyek világszerte veszélyben vannak.
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vizes élőhelyek fontosságára, a rájuk leselkedő veszélyekre, és hogy ösztönözze az egyéni és közösségi cselekvést a védelmük érdekében. Magyarország is kiemelten kezeli ezt a kérdést, hiszen az országban 29 Ramsari terület található, amelyek együttesen több mint 260 000 hektárt fednek le.
A Ramsari Egyezmény
A 20. század második felében az egyre fokozódó emberi beavatkozás következtében rohamosan csökkent a vizes élőhelyek kiterjedése, amely veszélybe sodorta a vízimadarakat és más vízi élőlényeket. Az ezzel kapcsolatos globális aggodalmak végül az országok nemzetközi összefogásához vezettek.
1971. február 2-án Iránban, Ramsar városában egy nemzetközi találkozón 18 ország képviselői fogadták el az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe. Ez az első és legrégebbi államközi természetvédelmi egyezmény, amely kizárólag a vizes élőhelyek védelmét célozza.
Azóta több mint 170 ország csatlakozott az egyezményhez, és világszerte több mint 2400 Ramsari területet nyilvánítottak védetté.
Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, és azóta 29 Ramsari területet jelölt ki, amelyek összesen több mint 260 000 hektárnyi védett vizes élőhelyet foglalnak magukba. Ezek az élőhelyek az ország természeti örökségének kiemelkedő részét képezik.
Magyarország Ramsari területei
Magyarország 29 Ramsari területe a Kárpát-medence vizes élőhelyeinek szinte minden típusát lefedi: folyók, tavak, mocsarak, szikes tavak, lápok, holtágak, nedves rétek, valamint ember alkotta halastavak és víztárolók.
Ős-Dráva öböl, fotó: Csodálatos Magyarország
- Szaporcai Ó-Dráva-meder, területe 289,5 ha
A Dráva egykori medre, ahol gazdag madárvilág található, például a fekete gólya és a rétisas. Az ártéri erdők vadregényes tájai kiváló élőhelyet biztosítanak vidráknak és hódoknak.
- Velence és Dinnyés, területe 1354,5 ha
A tó és a mocsaras Fertő területei rendkívül fontos madárélőhelyek, ahol több mint 250 madárfaj figyelhető meg, köztük a kanalasgém és a nagy kócsag.
- Kardoskúti Fehér-tó, területe 492 ha
Ez az időszakosan kiszáradó szikes tó az egyik legfontosabb hazai daru- és vadlúd-gyülekezőhely. Ősszel több tízezer madár állomásozik itt a vonulás során.
- Mártély, területe 2247 ha
A Tisza-menti ártéri terület, amely természetes holtágakat és mocsarakat foglal magába. A terület kiemelkedő élőhelye a rétisasnak és a vidrának.
- Felső-kiskunsági szikes tavak, területe 7393,8 ha
Magyarország egyik legnagyobb szikes tóvidéke, ahol ritka partimadarak, például gulipán és gólyatöcs fészkelnek.
- Pusztaszer, területe 5086 ha
A Tisza-menti ártéri erdők és szikes tavak rendszere, amely kiemelt madárvédelmi jelentőséggel bír.
- Hortobágy, területe 32037 ha
Magyarország legnagyobb szikes pusztája, amely egyben a világ egyik legfontosabb madármegfigyelő területe.
fotó: Szilágyi Attila - Természetvédelmi Őrszolgálat
- Kis-Balaton, területe 14659 ha
A Balaton természetes vízszűrő rendszere, amely madárrezervátumként is működik. Itt él a kanalasgém, a nagy kócsag és a bölömbika.
- Tatai-tavak, területe 1897 ha
A vadludak egyik legfontosabb téli gyülekezőhelye, évente több tízezer vadlúd telel a tavakon.
- Fertő-tó, területe 8432 ha
Közép-Európa egyik legnagyobb szikes tava, amely kulcsfontosságú élőhelye a vízi madaraknak és mocsári növényeknek.
- Balaton, területe 59800 ha
Magyarország legnagyobb tava, amely változatos élőhelyeket biztosít a vízi élővilág számára, különösen a nádasokban fészkelő madaraknak.
- Bodrogzug, területe 4220 ha
Vadregényes ártéri terület a Bodrog és a Tisza találkozásánál, ahol vidrák, fekete gólyák és nagy kócsagok élnek.
- Ócsai-turjános, területe 1145,8 ha
Lápok, mocsarak és nedves rétek területe, amely ritka kétéltűek és hüllők otthona.
- Pacsmagi-halastavak, területe 439,4 ha
Fontos madárvédelmi terület, amely kiemelkedő élőhelye a gémféléknek és a récéknek.
- Rétszilasi-halastavak, területe 1494 ha
Halastavak és mocsarak, ahol nagy számban élnek récék, gémek és partimadarak.
- Biharugrai-halastavak, területe 2791 ha
A Körös-Maros Nemzeti Park része, amely a cigányréce egyik legfontosabb élőhelye.
- Gemenc, területe 19770 ha
Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, amely otthont ad hódoknak, fekete gólyáknak és rétisasoknak.
- Béda-Karapancsa, területe 8668,9 ha
A Duna egyik legértékesebb ártéri területe, ahol sok ritka vízimadár fészkel.
- Izsáki Kolon-tó, területe 3059 ha
Lápokkal, mocsarakkal és szikes tavakkal tarkított terület, amely fontos madárélőhely.
- Baradla-barlangrendszer, területe 2056 ha
A barlangrendszer vízrendszere miatt egyedi Ramsari terület, ahol ritka karsztforrások és vízi élőlények találhatók.
fotó: Koncz Péter
- Ipoly-völgy, területe 2303,7 ha
A határmenti folyószakasz kiemelkedő ökológiai értéket képvisel, sok védett faj él itt.
- Felső-Tisza, területe 26871 ha
A Tisza felső szakasza természetközeli állapotban maradt, ártéri erdők és holtágak jellemzik.
- Csongrád-bokrosi Sós-tó, területe 865 ha
Szikes tó, amely ritka madárfajok fészkelőhelye.
- Nyirkai-Hany, területe 419 ha
Egy mesterségesen helyreállított ártéri élőhely, amely több mint 150 madárfajnak ad otthont.
- Rába-völgy, területe 9552,3 ha
Ártéri erdők és természetes folyószakaszok, ahol hódok és vidrák élnek.
- Felső-kiskunsági szikes puszták, területe 13177 ha
Jelentős természetvédelmi terület, ahol madárvonulási megállóhelyek találhatók.
- Borsodi-Mezőség, területe 18470,9 ha
Szikes tavak és lápok területe, ahol ritka partimadarak fészkelnek.
- Montág-puszta, területe 2203 ha
Szikes puszta, amely kulcsszerepet játszik a talajvízszint fenntartásában.
- Dél-balatoni berkek és halastavak, területe 9483 ha
Mocsaras területek, amelyek a Balaton vízrendszeréhez kapcsolódnak.
Forrás: csodalatosmagyarorszag.hu
Az eredeti cikk elérhető IDE kattintva.
Indexkép fotó: Herbai Máté - "Az Év BISEL Fotósa 2020" felhívás pályázója
